A telepek társadalma, telepi életmód: városi néprajzi jelenvizsgálat = Housing estate society and culture: a contemporary urban anthropological study

Városnéprajzi kutatásunkat azért fókuszáltuk a telepekre, mert a magyar néprajz a falusi közösségek vizsgálatánál megszerzett rutinját e „falu a városban” típusú közösségekben kamatoztatni tudtuk. Ugyanakkor, a telepek olyan városi közösségek, ahol az urbanizmus alapvető jelenségei (kapcsolatháló, köz- és magántér differenciálódása, életmód, mobilitás) jól kutathatóak. Az adatgyűjtés néprajzi-antropológiai jellegéből adódóan a kutatás primer forrásokon alapuló szinkron és diakron módszert részesítette előnyben, hangsúlyozva, különösen kiemelt hangsúlyt kapott az életútinterjú, mint forrás gyűjtése és elemzése (az értékrend, a mobilitás és az identitás szemszögéből), illetve a telepi térhasználat és az életmód rejtettebb dimenzióit feltáró résztvevő megfigyelő kutatói magatartás. Olyan telepeket választottunk, ahol a kutatás kapcsolathálójának kialakítása valamilyen előzményre felépíthető (valamiféle rutinnal rendelkeztek a terepen a kutatók). A kutatás kiemelt terepei és az alapvető kutatási kérdések: - Budapest, XIII. ker. OTI telep - a szomszédság; - Budapest, XIX. ker. Wekerle-telep - a téli ünnepkör; - Budapest, XIX. ker. Gazdagréti lakótelep - a lakásideál változása, negatív sztereotipizáció - Budapest környéki agglomerációs telepek (Gyömrő, Ócsa, Máriabesnyő, Piliscsaba, Üllő) - szuburbanizáció, közösségszerveződés - Borsodi munkáskolóniák - a hagyományos életforma és annak változása napjainkig | We investigated on some housing-estates in the various urban environment is Hungary, including traditional worker class estate, lower-middle class garden suburb, high-rise block of flats, and new-type apartment complex as well. The move to large-scale societies forces to a reconsideration of traditional anthropological methodology, the so-called ""participant observation"". Ethnographic work for a long time was understood as the close rapport with a small number of informants, which however is impossible in an urban context. We - as other urban anthropologists - therefore were required to extend their scope, to develop other skills and to take into account written materials, surveys, historical studies, novels and other sources. This did not necessarily imply a sacrifice to participant observation or holism. On the other hand, we made an anthropological comtemporary study (with interviews and direct observations). Our focus lying on the small-communities (like in traditional anthropology on the tribe or other social units) leads to a fragmentary picture of urban reality, and thus to an ""urban mosaic"". On the small scale end, studies were mainly focused on residential units. These housing-estates are cities in the city. Those inhabitats come from a common roots. We tried to understand the tactics and strategies of everyday life (familiar connections, consumption, communications, recreations activities, etc.)

Betekintés a Kecskemét közeli Nyíri-erdő talajfelszín közeli pókfaunájába

Jelen kutatásunkban a Nyíri-erdő 5 (32-117 éves, valamint főként szürke nyár, kocsányos tölgy és akác főfafajú) erdőrészletének talajfelszín közeli pókfaunáját vizsgáltuk talajcsapdázással. Ez a módszer a külföldi és a hazai gyakorlatban egyaránt elterjedt a talajfelszínen élő pókok vizsgálatában. A mintagyűjtést 2016-ban végeztük, 190 napon át. Összesen 39 faj 1802 egyedét fogtuk be. A leggyakoribb faj a Pardosa alacris volt, 361 egyeddel. A legtöbb fajjal (8) a kövipókok családja került kimutatásra. A csapdázott együttes túlnyomó többségét a talajfelszínen vadászó fajok egyedei alkották. A legtöbb pók június hónapban került csapdázásra. Az általunk gyűjtött minta indikátorfaj-készletének kompozíciója alapján a területek jó természetességű, részlegesen felnyílt és viszonylag száraz élőhelyeknek tekinthetőek. Ugyanakkor az együttesek Shannon diverzitása és kiegyenlítettsége is viszonylag alacsony volt. Az ordinációs elemzés alapján a vizsgált erdőrészletek mintái jól elváltak egymástól

Talajcsapdás arachnológiai vizsgálat a Szalafő Erdőrezervátum területén

Vizsgálatunk során a Szalafő Erdőrezervátum (ER-53) talajfelszíni pókfaunáját mértük fel talajcsapdázással, a 2014-es évben, április és október hónapok között. A vizsgálati terület három, egymástól jól elkülöníthető élőhelyéről gyűjtöttünk adatokat: elegyes lomberdő a magterületen, erdeifenyő elegyes lomberdő szintén a magterületben, valamint jegenyefenyő és bükk elegyes lucfenyves a védőzónában. Az erdőrezervátum talajfelszín közelében élő pókközösségét hasonlítottuk össze a fajkompozíciók, diverzitás indexek és vadászati stratégiák alapján. A párhuzamos felmérések adatai alapján megállapítottuk, hogy a három vizsgálati terület közül a két, magterületen belül kijelölt lombos élőhely pókfaunája elég hasonlónak mutatkozott, míg a védőzónában kijelölt lucos mintaterületeké ezektől valamelyest eltért